Vulva

A k�ls� nemi szervek �sszess�ge a vulva, m�s n�ven a h�velybemenet �s annak k�rny�ke.

Nagyajkak

A szem�remr�st k�t b�rred� alkotja, melyek felfel� a szem�remdombba mennek �t.

Kisajkak

A nagyajkakon bel�l, a h�velytorn�cot veszik k�r�l �s a fels� r�szen a csikl�t fedik.

Csikl�

A szem�remcsont als� r�sz�n tapad. Hasonl�an a h�mvessz�h�z v�n�s barlangos test alkotja, amely szexu�lis izgalom hat�s�ra megtelik v�rrel �s megduzzad. Mivel sz�mtalan idegv�gz�d�se van, igen �rz�keny. Fontos szerepe van ingerl�s�nek a szexu�lis izgalom kialakul�s�ban, fokoz�d�s�ban �s az orgazmus bek�vetkez�s�ben.

Mirigyek

Nagy sz�mban vannak a kisajkak bels� oldal�n (Bartholin-mirigyek), de a h�velybemenet szinte eg�sz ter�let�n igen sok mirigy tal�lhat�. Az a szerep�k, hogy szexu�lis izgalom hat�s�ra v�lad�kot termeljenek, mely a h�velyt s�koss� teszi, ez�ltal egyben alkalmass� is a h�velyi k�z�s�l�sre.

Bels� n�i nemi szervek

H�vely

A h�vely bemeneti gy�r�j�n�l tal�lhat� a sz�zh�rtya, amely nem teljesen z�rt. Ez�rt lehets�ges, hogy a menstru�ci�s v�r ki tud folyni sz�z l�nyok eset�ben is. �ltal�ban az els� szexu�lis aktus sor�n a sz�zh�rtya bereped. Ez persze kor�bban, pl. egy tampon felhelyez�sekor is el�fordulhat.

A h�velybemenetb�l kiindulva a h�velybe jutunk, melynek fal�t izomcs� alkotja. El�ls� �s h�tuls� fala egym�ssal �rintkezik, de k�z�s�l�skor, sz�l�skor sz�tv�lik. Fels� p�lus�n tal�lhat� a m�hnyak, amely bel�g a h�velybe. El�tte �s m�g�tte vannak a h�velyboltozatok.

A h�vely v�lad�k�t a m�hnyak sejtjei termelik. K�mhat�sa savas, a h�velyben tal�lhat� tejsavtermel� bakt�riumok �ltal termelt tejsav k�vetkezt�ben (pH 4-4,5).

M�h

A m�h kb. 8 cm-es k�rte form�j� szerv. A m�hnyak k�zvetlen�l a h�vellyel van kapcsolatban, folytat�sa a m�htest, mely a kismedenc�ben helyezkedik el, �s m�hf�ggeszt� szalagok r�gz�tik a medencefalhoz.

A m�h �reg�t ny�lkah�rtya b�leli, amely a n�i szervezet ciklusos hormon�lis v�ltoz�saira h�napr�l h�napra fel�p�l, �talakul, majd menstru�ci�s v�rz�s form�j�ban lel�k�dik.

A m�htest fels� p�lus�nak sarkaiba csatlakoznak be a petevezet�k, melyek megteremtik a kapcsolatot a m�h�reg �s a szabad has�reg k�z�tt.

Petef�szkek

A petevezet�k has�ri sz�jad�k�n�l helyezkednek el a petef�szkek. Benn�k sz�mos t�sz� tal�lhat�, melyb�l ciklusr�l ciklusra egy-egy meg�rik. K�z�pid�ben az �rett t�sz� megreped, a benne l�v� petesejt kiszabadul. �gya a s�rgatestet alkotja, melynek a hormon�lis m�k�d�sben, megterm�keny�l�s eset�n a terhess�g kialakul�s�ban �s a megterm�keny�tett petesejt be�gyaz�d�s�nak el�seg�t�s�ben van jelent�s szerepe.