Az 1738-kiadott Zedler lexikon az "orangerie" c�msz� alatt a k�vetkez�ket �rja: "...kerti mened�khely citromoknak, pomer�ncoknak �s egy�b k�lf�ldi f�knak �s bokroknak, amelyek a mi�nkn�l melegebb kl�m�t kedvelnek ".

A Pallas lexikon is hasonl�k�pp fogalmaz: "... k�nyesebb n�v�nyek befogad�s�ra szolg�l� ... teleltet� �p�letek ... csak d�szn�v�nyek sz�m�ra val�k ... k�l�nf�le alak�ak lehetnek, de mindig �gy kell azokat �p�teni, hogy ablakos oldalukat a nap �rje s hogy ez oldaluk lehet�leg d�lnek forduljon ".
Erd�lyben mer� egyszer�s�ggel citromosnak mondj�k.

K�s�bb teh�t m�r nem csup�n t�li mened�knek, hanem ink�bb az �rt�kes n�v�nyek teleltet�s�re szolg�l� �p�tm�nynek tekintett�k a narancsh�zakat.

Persze nem csak a (mai) Citrus nemzets�g tagjai n�pes�tett�k be a narancsh�zakat; a kiv�lasztott fagy�rz�keny n�v�nyek k�z� tartozott rajtuk k�v�l a f�ge, gr�n�talma , bab�r , rozmaring , bab�rmeggy, leander �s a mirtusz is.

A barokk korban sz�mos herceg �s kir�ly �p�ttetett kast�lykertj�be narancsh�zat. A k�l�nleges ablakokkal ell�tott �p�tm�nyekben els�sorban pomer�ncokat �s citromf�kat neveltek, teleltettek. El�bb-ut�bb a j�m�d� polg�rs�g tagjai is kedvet kaptak az egzotikus n�v�nyek nevel�s�re �s a saj�t term�s� d�ligy�m�lcs�k fogyaszt�s�ra.

A narancsh�zak legkedveltebb n�v�nye a pomer�nc volt, amelyet aranyalm�nak is neveztek (poma = alma, aurantium = arany). 

A pomer�nc nemcsak buja n�veked�s�vel �s haragosz�ld, sz�rnyalt leveleivel v�vta ki termeszt�i megbecs�l�s�t, hanem az �rett �llapotban almanagys�g�, narancsv�r�s, savanyk�s gy�m�lcseivel is.

A narancsh�zak az ut�bbi id�ben �jb�l divatba j�ttek. A h�res potsdami Sanssouci �s a b�csi Sch�nbrunn narancsh�zai mellett Magyarorsz�gon is tal�lhat� n�h�ny gy�ny�r� �p�tm�ny: Budapest k�zel�ben p�ld�ul a g�d�ll�i Grassalkovich-kast�ly kertj�ben illetve a p�celi R�day-kast�lyn�l.