A betegs�g elõsz�r az Egyes�lt �llamok homoszexu�lis k�z�ss�geiben szedte �ldozatait, �m hamarosan felfigyeltek arra is, hogy ugyanezen t�netek a k�ros v�rz�kenys�gben szenvedõk (hemof�li�sok) k�r�ben is megjelentek. A k�rokoz�t n�gy �vvel az elsõ hivatalosan is elismert AIDS eset ut�n 1983-ban fedezt�k fel, s k�t �vre r� megvolt az elsõ, a v�rus kimutat�s�ra alkalmas teszt is. Addigra m�r nyilv�nval� volt hogy a betegs�g nemre �s szexu�lis be�ll�totts�gra val� tekintet n�lk�l b�rkit el�rhet.

A fertõz�s nagy val�sz�nûs�g szerint a hatvanas �vek v�g�n Afrik�ban jelent meg elõsz�r, majd innen terjedt �t a karibi szigetek �rint�s�vel az Egyes�lt �llamokra, s onnan Nyugat-Eur�p�ra. Az ezredfordul�ra m�r szinte minden a F�ld valamennyi orsz�g�t el�rte, �m a legkritikusabb helyzet a fekete f�ldr�szen, Afrika egyes orsz�gaiban a n�pess�g harmada fertõz�tt. 2000 v�g�re a HIV fertõz�ttek sz�ma a vil�gon el�rte a 36 milli�t, mik�zben 22 milli� emberrel k�zt�k t�bb mint 4 milli� gyerekkel m�r v�gzett a hal�los k�r.

Az AIDS addig ismeretlen m�don t�madta meg a szervezetet: a betegs�gek lek�zd�s�ben kulcsszerepet j�tsz� immunrendszert b�n�totta meg az�ltal, hogy a rendszer mûk�d�s�hez elengedhetetlen T-limfocit�k egy csoportj�t a T4-es sejtek mûk�d�s�t lelass�totta, ill. elpuszt�totta. A k�rokoz� HIV v�rus saj�t genetikai k�dj�t �lteti a megt�madott sejtbe, mely ez�ltal m�r nem k�pes az immunrendszer mûk�d�s�ben bet�lt�tt szerep�t ell�tni. A fertõz�tt szervezet v�dekezõ rendszer h�j�n olyan fertõz�seknek is �ldozat�ul esik, amelyekkel kor�bban k�nnyûszerrel elb�nt.

A v�rusnak k�t fõ v�ltozata ismert, genetikai �llom�nyuk 60%-ban megegyezik. B�r a betegs�gek t�lnyom� r�sz�t a HIV1 okozza, a lassabban kifejlõdõ �s terjedõ HIV2 szerepe is sz�mottevõ, k�l�n�sen az afrikai orsz�gokban. A fertõzõ �gens kimutathat� a v�rbõl illetve m�s testnedvekbõl is, nõkn�l jellemzõen a h�velyv�lad�kb�l, f�rfiakn�l a sperm�b�l. (Egyes v�lem�nyek szerint a ny�lb�l is.)

A fertõz�s is ezeken kereszt�l terjed, mindenekelõtt szexu�lis �ton f�ggetlen�l att�l, hogy az homovagy heteroszexu�lis kapcsolat. A szervezetbe a v�rus a ny�lkah�rty�kon tal�lhat� mikroszkopikus m�retû sebeken �t jut be. A m�sik fontos fertõz�si �t az intrav�n�s k�b�t�szerek haszn�lata sor�n k�z�sen haszn�lt injekci�s tûk. Az USA HIV pozit�vjainak negyede ezen az �ton kapta el a fertõz�st. A v�rus terjed�si folyamat�nak megismer�s�ig a v�rk�sz�tm�nyek is k�zvet�thett�k a k�rokoz�t, ezek alkalmaz�sa azonban ma m�r nem j�r semmilyen kock�zattal l�v�n, hogy kiz�r�lag fertõz�smentes v�rk�sz�tm�nyek ker�lhetnek forgalomba.

Hossz� lappang�si szakasz is jellemzõ a betegs�gre, egyfelõl maga a v�rus kimutathat�s�ga csup�n a fertõz�s ut�n kb. hat h�ttel lehets�ges, m�sfelõl maga a betegs�g is �ltal�ban 8-10 �v m�lt�n alakul ki. A kifejlõd�tt betegs�g m�r nem ilyen k�ny�r�letes, �ltal�ban h�rom �ven bel�l felõrli a szervezetet, m�g a magzati fertõz�sek eset�ben ez a sz�m csup�n 1-2 �v.

A betegs�g megelõz�s�re �s gy�gy�t�s�ra mindeddig m�g nem siker�lt t�k�letes gy�gyszert alkotni, noha sz�mos �g�retes k�s�rlet folyik ma is. Ha gy�gyul�st nem is hoznak a meglevõ szerek, az AIDS kialakul�s�t jelentõs m�rt�kben lass�t� ter�pi�k nagym�rt�kben seg�tenek az �n. "kokt�llal" kezelt betegeken. Mivel a gy�gy�t�s m�g nem lehets�ges a legfontosabb a megelõz�s, a felelõss�gteljes szexu�lis magatart�s illetve az intrav�n�s k�b�t�szerek haszn�lat�nak mellõz�se.