Nevezt�k m�r korunk pestis�nek, hasonl�tott�k a szifiliszhez. A vil�g sz�m�ra tizenhat �vvel ezelõtt v�lt ismertt� az �j fertõzõ betegs�gek list�j�t gyarap�t� k�r, az AIDS. Akkoriban a diagn�zis egyben a hal�los �t�letet is jelentette, ma m�r a rettegett k�rokoz� - ha le nem is gyõzhetõ - visszaszor�that� �gy, hogy a beteg t�netmentess� v�ljon.

A titokzatos j�rv�ny a nyolcvanas �vek elej�n tûnt fel az Egyes�lt �llamokban, �s elsõ �ldozatait fõk�nt a homoszexu�lis f�rfiak k�z�tt szedte. A t�netek a legv�ltozatosabbak voltak, olyan k�rra utaltak, amely mintha a rosszindulat� daganat �s a fertõzõ betegs�g kever�ke lett volna. Mivel a betegek olyan jeleket mutattak, mintha szervezet�k v�dekezõrendszere felmondta volna a szolg�latot, a szakemberek a betegs�get szerzett immunel�gtelens�gnek nevezt�k el. A k�rokoz�t 1983-ban tal�lt�k meg, �s 1986-ban kapott orvosi nev�nek (hum�n immundeficiencia v�rus) r�vid�t�s�bõl sz�rmazik a HIV-betegs�g megnevez�s, m�g a k�r elõrehaladott st�dium�t a szerzett immunhi�nyos t�netegy�ttes angol kifejez�s alapj�n AIDS-k�nt emlegetj�k.

Drogosok vesz�lyben

A k�rokoz�r�l ma m�r tudjuk, hogy a legnagyobb ar�nyban, 75 sz�zal�kban szexu�lis �ton terjed, elsõsorban homoszexu�lis kapcsolatokban, b�r az ut�bbi �vekben megnõtt a heteroszexu�lis �ton fertõz�ttek ar�nya is. Az �vszerhaszn�latot propag�l� kamp�nyok eredm�nyek�nt Eur�p�ban �s Amerik�ban ez a fertõz�si forr�s ritk�bb� v�lt, Afrik�ban azonban m�g mindig ez a leggyakoribb. Az �tjut�s m�sik �tj�t a v�r - �s v�rk�sz�tm�nyek, illetve az injekci�s tûk jelentik. Ami�ta a v�rk�sz�tm�nyeket �s a v�rad�kat szûrik, a terjed�snek ez a m�dja cs�kkent, tov�bbra is nagy vesz�lyben forognak viszont a k�z�s injekci�s tût haszn�l� drogosok.

Ukrajn�ban �s Oroszorsz�gban m�r k�z�l�k ker�l ki az �j betegek t�bbs�ge. V�g�l a v�rus �tterjedhet a fertõz�tt any�r�l a magzatra is, ak�r m�r a m�hen bel�l, ak�r sz�l�s k�zben. Ezzel magyar�zhat�, hogy a vil�gon �vente megjelenõ 16 ezer �j beteg egytizede csecsemõ vagy kisgyerek.

A HIV-fertõz�st egy-h�rom h�napig tart� lappang�s k�veti, amikor m�g nem mutathat� ki a v�rbõl a v�rus ellen termelt ellenanyag, majd megjelennek az elsõ t�netek: torokf�j�s, bõrki�t�s, leverts�g, k�h�g�s, em�sztõrendszeri panaszok, �jjeli izzad�s, izomf�jdalom. Ezt k�veti az ak�r t�z �vig is kitart� t�netmentes kr�nius szak, amikor a betegs�g m�r fertõzõv� v�lik, a v�rus megjelenik a v�rplazm�ban, a beteg nyirokcsom�i megduzzadnak, �s fell�pnek n�la az idegrendszeri t�netek. V�g�l kialakul a t�netes szak, maga az AIDS-betegs�g, amelyet hasmen�s, l�z, �jjeli izzad�s, f�radts�g, s�lyveszt�s, teljes testi leroml�s, idegf�jdalmak, k�zponti idegrendszeri elv�ltoz�sok, k�l�nb�zõ bakteri�lis (p�ld�ul t�dõbaj), v�rusos (p�ld�ul herpesz), gomb�s �s daganatos betegs�gek megjelen�se jellemez.

A sakkban tartott v�rus

Az AIDS diagn�zisa m�g h�rom-n�gy �vvel ezelõtt is azt jelentette, hogy a beteg r�vid idõn bel�l meghal. Az ut�bbi �vekben azonban jelentõsen bõv�ltek a kezel�s lehetõs�gei, �s a legkorszerûbbnek sz�m�t�, h�rom-n�gy gy�gyszer egy�ttes adagol�s�b�l �ll� ter�pi�val a betegeket t�netmentess� lehet tenni. Ez azt jelenti, hogy a k�sz�tm�nyek el nem puszt�tj�k a k�rokoz�t, de szaporod�s�t le�ll�tj�k, ez�rt a v�rus eltûnik a v�rbõl, �s visszavonul a nyirokcsom�kba �s a nyirokrendszerbe. Hasonl�t ez ahhoz, amikor a lovag visszaûzi a s�rk�nyt a barlangba: a s�rk�ny �ppen nem t�mad, de ott lapul a barlangban, �s b�rmikor �jra v�rengzõv� v�lhat.

A kombin�lt kezel�s nagy elõnye, hogy az alkalmazott gy�gyszerek t�mad�spontja elt�rõ, ez�rt kisebb az es�lye annak, hogy a v�rus ellen�ll�v� v�lik a hat�anyaggal szemben. Mivel a t�bb k�sz�tm�nybõl kisebb adagra van sz�ks�g, enyh�bbek a mell�khat�sok is. H�tr�nya viszont, hogy a bonyolultabb gy�gyszerkombin�ci� pontos beszed�se szinte eg�sz napos programot jelent. Ha valaki ak�r csak t�z sz�zal�kkal elt�r a gy�gyszerszed�s elõ�rt pontoss�g�t�l, akkor az �let�t teszi kock�ra.

A hazai szakemberek szerint a magyar AIDS-betegek ugyanabban a vil�gsz�nvonal� ell�t�sban r�szes�lnek, mint tõl�nk nyugatra �lõ sorst�rsaik, ingyen jutnak hozz� a legkorszerûbb kezel�shez. Dr. B�nhegyi D�nes, a Szent L�szl� K�rh�z oszt�lyvezetõ fõorvosa szerint a j�rv�ny jelentõs visszaszor�t�s�t csup�n a hat�kony v�dõolt�st�l v�rhatn�nk, erre azonban m�g legal�bb �t �vet v�rni kell. A leghat�konyabb kezel�s viszont akkor is a megelõz�s marad.

Az AIDS a sz�mok t�kr�ben

Az ENSZ speci�lis szervezet�n�l, az UNAIDS-n�l nyilv�ntartott adatok szerint a vil�gon t�bb, mint 30 milli� HIV-fertõz�tt �l. A j�rv�ny k�zel h�sz �ve alatt 12 milli� ember halt meg AIDS-ben. Magyarorsz�gon a felt�telez�sek szerint 5-6 ezer HIV pozit�v ember �l. Haz�nkban a nyilv�ntartott fertõz�ttek sz�ma 350, a kezelt betegek� 150, az AIDS-ben meghaltak� 200. A hazai adatok szerint itthon �vente 55-80 �j HIV-fertõz�s t�rt�nik, �s az AIDS st�dium�ba �vente 30-46 beteg jut el.

Senki sem �rtatlan

A belga Alain-Cl�ment Billett nem ismeretlen a NATO katon�i, de a magyar kiskaton�k elõtt sem. Õ az a f�rfi, aki a bevonul�knak tartott elõad�s�t azzal kezdi: 44 �ves vagyok, �s hal�lra vagyok �t�lve. A Team Info Side (TIS) nevû AIDS Inform�ci�s Csoport �nk�ntese tizenhat �ve HIV-fertõz�tt. - 1983-ban Eti�pi�ban vettem r�szt egy humanit�rius misszi�ban, ott kaptam a fertõz�st - mondja. - �tfõs csapatunk tagjai valamennyien AIDS-esek lettek, a koll�g�im mind meghaltak, csak �n maradtam �letben. Engem a v�rus kev�sb� virulens v�ltozata t�madott meg, tal�n ezzel magyar�zhat�, hogy t�z �ven �t semmi bajom nem volt, �s a tesztek soha nem mutatt�k ki a fertõz�st. 1993-ban kezdtem betegeskedni, �s akkor m�r a laborvizsg�lat is azt bizony�totta, hogy beteg vagyok, m�ghozz� a s�lyosabb AIDS-st�diumba jutottam. Amikor kider�lt a baj, a metr� al� akartam ugrani, mert l�ttam, a bar�taim hogyan haltak meg, �s akkoriban a hozz�nk hasonl�knak semmif�le rem�nyt nem tudtak ny�jtani. Nekem is legf�ljebb k�t �vet, de ink�bb csak hat h�napot adtak az orvosok. Nem voltam hajland� gy�gyszert szedni, mert azt akartam, hogy min�l gyorsabban v�ge legyen mindennek. H�napokat t�lt�ttem k�rh�zban, mert minden lehets�ges fertõz�st megkaptam az agyt�lyogt�l a toxoplazm�zisig, �s k�tszer ker�ltem olyan �llapotba, hogy semmi rem�nyt nem fûztek az �letben marad�somhoz. A k�rh�zb�l haza is k�ldtek meghalni. Negyvenk�t kil�t nyomtam, n�gyf�le hal�los betegs�g tombolt bennem, �ltal�nos m�rgez�s alakult ki a szervezetemben, �s se �llni, se j�rni nem tudtam. Otthon hetekig magatehetetlen�l fek�dtem, mesters�gesen t�pl�ltak, m�g egy reggel arra nem �bredtem, hogy �hes vagyok. A sz�leim akkor m�r sejtett�k, hogy m�giscsak megmaradok. Am�g kor�bban folyton a hal�lomat tervezgettem, zen�t v�logattam a temet�semre, ekkor m�r �lni akartam. 1996 m�rcius�ban kezdtem az AIDS-ellenes ter�pi�t, a h�rmas kombin�lt kezel�st, �s hat h�t ut�n gratul�lt az orvosom: egyik immunsejtem sz�ma az addigi �trõl sz�zh�szra emelkedett - a norm�lis �rt�k ezerk�tsz�z-k�tezer. Az elsõ harcom az volt, hogy tudjak j�rni, elindultam l�p�srõl l�p�sre. Kor�bban ellens�ge voltam a gy�gyszereknek, de a ter�pia kezdet�tõl pontosan szedtem a tablett�kat, �s lassan elkezdtem fel�p�lni. A kezel�st �letem v�g�ig folytatnom kell, mert a v�rus nem tûnt el a szervezetembõl, ott lapul a nyirokmirigyeimben �s a nyirokrendszeremben. M�g ma sem tudok p�ld�ul teniszezni, de vezetni m�r igen. Szeretn�m meg�lni az �tvenedik sz�let�snapomat, mert az �let sz�p! M�sf�l �ve csatlakoztam az AIDS Inform�ci�s Csoporthoz, �s minden �vben j� n�h�ny elõad�st tartok a betegs�grõl, mert nem akarom, hogy m�s is annyit szenvedjen, mint �n. �n m�g v�letlen�l kaptam a fertõz�st, de ma m�r olyan sokat tudunk az AIDS-rõl, hogy egyetlen �j, felnõttk�nt megbetegedett fertõz�tt sem tarthatja mag�t �rtatlannak.