1. Korai mag�ml�s: a f�rfi sz�m�ra a p�nisz mereved�s�nek az id�tartama objekt�van r�vid, illetve a partner sz�m�ra nem elegend� ahhoz, hogy ez �ltal biztos�tani tudja a kiel�g�l�s �lm�ny�t. Igaz�n nem tudok pontos id�intervallumot mondani, mert ez sok mindent�l, f�leg a partner jelen �llapot�t�l f�gg.

2. Erekci�s zavar, mereved�si probl�ma: a p�nisz nem k�pes olyan szint� merev �llapotra, amely lehet�v� teszi a behatol�st. Vagy beindul a mereved�s, de a bevezet�s el�tt, a bevezet�s k�zben, egy-k�t m�sodperccel a bevezet�s ut�n megsz�nik, ejacul�ci�val, vagy an�lk�l.

3. Ejacul�ci� retarda: az ejacul�ci� nem a megfelel� id�ben t�rt�nik /aktus/, hanem ut�na, el�j�t�k alatt, vagy �nkiel�g�t�ssel. A f�rfi probl�m�snak �li meg a szeretkez�st, nem k�pes elfogadni a helyzetet.

4. Libid� cs�kken�s: nem k�v�nja a f�rfi a szexualit�st, k�ptelen r�hangol�dni, nincs affinit�sa a kezdem�nyez�sre, j�l meg van szex n�lk�l.

5. Kapcsolatteremt�si �s magatart�si gondok. Nehezen vagy egy�ltal�n nem teremt kapcsolatot, illetve egy-egy alkalom ut�n nem lehet megtartani a kapcsolatot.

Ezek a probl�m�k nem ennyire krist�lytiszt�n jelennek meg az emberekn�l, gyakran t�bb zavar is �tv�z�dik a p�rokn�l, f�leg, ha a gond m�r t�bb �v �ta fenn�ll. Ugyanis a t�netek �lland�sulnak, s k�pesek induk�lni �nmagukat, esetleg m�sik probl�m�t is produk�lnak egy id� ut�n. Min�l mark�nsabb a probl�ma, ann�l nehezebb a megsz�ntet�se.                                                    Ha id�ben szakemberhez fordul a p�r, az egy�n, m�g nem r�gz�lt a t�net, k�nnyebb �ttanulni a helyes viselked�sre. A probl�m�k megold�sa nem gy�gyszeres kezel�s form�j�ban t�rt�nik, hisz itt nem szervi bajok orvosl�sa �ll fenn.

�n leggyakrabban a kognit�v �s viselked�sther�pia m�dszer�t alkalmazom, hiszen az eg�sz szexualit�sunk az �szt�n mellett a viselked�s megtanul�s�t is mag�ban hordja. Az amit tanultunk, ellest�nk, megtapasztaltunk, �s j�l vagy rosszul alkalmazzuk. Teh�t kell a tanul�s abban, hogy a k�t ember ig�nye megfogalmaz�dj�k �s tal�kozz�k a szerelmi t�rt�netben. N�ha ezek az apr� elemek annyira evidensek, hogy a p�rok majdnem felnevetnek, de m�gsem k�pesek a napi szerelmi t�rt�netbe belopni.                                                                                   Minden probl�ma megoldhat�, ha k�t ember akarja �s igyekszik mindent megtenni annak �rdek�ben.                                          A szexualit�s tanulhat�, korrig�lhat�, sz�nes�thet�, gazdag�that�, de ehhez sok mindent kell �sszpontos�tani, mert k�t ember t�ncolja ezt a t�ncot, s ebben benne van a szeretet, az emberi �s lelki kapcsolat, k�t ember szem�yis�ge, �s az �let sor�n megtapasztaltak.

Tudtad, hogy t�bb,mint 350.000 f�rfi szenved mereved�si zavarban Magyarorsz�gon? Egy 1998-ban 35 �v feletti f�rfiakon elv�gzett felm�r�s szerint a mereved�si zavar kb. minden 14. f�rfit �rinti Magyarorsz�gon. Az elõfordul�si gyakoris�g a kor elõrehaladt�val nõ, b�r annak nem sz�ks�gszerû velej�r�ja. Tudtad, hogy mi a k�l�nbs�g az impotencia �s a merved�si zavar k�z�tt? Az impotencia valamire val� teljes k�ptelens�get jelent. A kifejez�s erõsen pejorat�v �s negat�v �rz�seket v�lt ki. A mereved�si zavar a mereved�s el�r�s�nek �s/vagy fenntart�s�nak tart�s k�ptelens�ge. Az erekci�s probl�m�k d�ntõ t�bbs�ge ez ut�bbi kateg�ri�ba tartozik, ugyanis �ltal�ban a f�rfi tapaszatal valamilyen fok� erekci�t, de az nem el�g a behatol�sra vagy pedig nem k�pes a partner sz�m�ra azt kiel�g�tõ ideig fenntartani. Tudtad, hogy a magyar f�rfiak �tlagosan 8-szor �lnek nemi �letet havonta? A 35 �ves �s a 75 �v feletti koroszt�ly szexu�lis aktivit�sa term�szetesen nagy elt�r�st mutat, miszerint a 35-44 �v k�z�tti f�rfiak havonta legal�bb 11-szer, a 75+ �vesek pedig m�r kevesebb,mint egyszer �lnek nemi �letet havonta. A 75 �v feletti koroszt�ly kb. 8%-a m�r egy�ltal�n nem ig�nyli a szexu�lis tev�kenys�get. Tudtad, hogy a mereved�si zavarok 80%-��rt szervi okok felelõsek? Minden olyan betegs�g, ami az �r- �s idegrendszer k�rosod�s�t okozza, h�tr�nyosan �rintheti az erekci�t is. Igy a k�vetkezõ betegs�gek mellett alakul ki leggyakrabban mereved�si zavar: cukorbetegs�g, a sziv- �s kering�si rendszer betegs�gei, magas v�rnyom�s, emelkedett choleszterinszint vagy gerincs�r�l�sek eset�n. Tudtad, hogy a t�vhittel ellent�tben a pszich�s faktorok csak 20%-ban okoznak mereved�si zavart? A 70-es 80-as �vekben �gy gondolt�k, hogy a potencia probl�m�kat elsõsorban pszich�s s�r�l�sek okozz�k. A 90-es �vekben kezdõd�tt el ennek a ter�letnek a t�bbezres betegsz�mon t�rt�nõ kivizsg�l�sa. Az eredm�ny meglepõ volt: a mereved�si zavarok csak mintegy 20%-��rt volt felelõs a k�t leggyakoribb pszich�s ok: a depresszi� �s a stressz. Tudtad, hogy a mereved�si zavarok 90-94%-a kezeletlen marad? A 35 �v feletti f�rfiak k�zel 50%-a tapasztalt m�r �lete sor�n mereved�si zavart, ami m�g nem nevezhetõ betegs�gnek, hiszen egy hossz�, f�raszt� nap vagy egy �tmulatott �jszaka okozhat �tmeneti erekci�s probl�m�t. A tart�s zavarral k�szk�dõknek azonban csak a 6-10%-a fordul orvoshoz. Tudtad, hogy a sz�gyenlõss�g az oka a mereved�si zavar alulkezelts�g�nek? Az erekci�s zavarr�l besz�lni ma m�g mindig tabut�m�nak sz�m�t, kevesen v�llalj�k fel ny�ltan. Errõl a betegs�grõl pedig ugyanolyan term�szetess�ggel kellene besz�lni, mint egy vakb�lgyullad�sr�l vagy egy l�t�si zavarr�l. A k�rd�s m�gsem ilyen egyszerû, hiszen a t�ma k�nyes �s intim jellege miatt m�g sokszor a szakorvosnak sem merik bevallani a probl�m�jukat a f�rfiak. Erõs a sz�gyen�rzet, de enn�l sokkal erõsebb a betegs�g miatt kialakul� �n�rt�kel�si zavar �s teljes �nbizalomveszt�s. Tudtad, hogy a mereved�si zavar ma m�r 80-90%-ban kezelhetõ? Tudtad, hogy ez csakis rajtad �ll?