A nikotin a sejtek �n. nikotinos acetil-kolin receptoraihoz k�t�dve depolariz�lja a sejtmembr�nt, el�id�zve ez�ltal a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkez� sejtek aktiv�l�s�t. Nikotinos acetil-kolin receptor a k�zponti idegrendszer egyes sejtjein, a vegetat�v idegrendszer d�caiban �s a har�ntcs�kolt izomsejtek membr�nj�ban tal�lhat�. Norm�l, �lettani k�r�lm�nyek k�z�tt az acetil-kolin nev� jel�tviv� anyag e receptorokon kereszt�l fejti ki a k�zponti �s a vegetat�v idegrendszer sejtjeire gyakorolt m�dos�t� hat�s�t. A nikotin, stimul�lva e sejtek funkci�it, el�sz�r t�lm�k�d�st, k�s�bb, ahogy kimer�lnek a sejtek rakt�rai, a sejtek g�tl�s�t id�zi el�. �lettani szempontb�l els�sorban a vegetat�v idegrendszerre gyakorolt hat�sa jelent�s, a le�rt m�don el�sz�r serkenti, majd b�n�tja a szimpatikus idegrendszert. Nagyon er�s m�reg, a doh�nyos �ltal naponta elsz�vott adagok a hal�los d�zis sokszoros�t tartalmazz�k, azonban r�vid f�l�letideje �s a kr�nikus fogyaszt�sa sor�n kialakult tolerancia miatt cigaretta sz�v�s�val csak nagyon kem�ny munka �r�n lehetne el�rni a let�lis �rt�ket.
      A m�rgez�s t�netei az �ltal�nos szimpatikus aktivit�son (szapora pulzus, magas v�rnyom�s, stressz-hormonok ki�raml�sa) t�lmen�en h�ny�s, hasmen�s, sz�d�l�s, �melyg�s form�j�ban jelentkeznek. A szimpatikus aktivit�st r�videsen sokk, majd kering�s-�sszeoml�s k�veti. Ha nem �ll be a hal�l, a nikotin hamar lebomlik, �s a beteg �llapota rendez�dik. M�rgez�s �ltal�ban balesetk�nt, ritk�n krimin�lis vagy �ngyilkoss�gi sz�nd�kb�l k�vetkezik be.