Az etanol (etil-alkohol, borszesz, metil-karbinol, alkohol, szesz, alcohol vini, spiritus vini, alcohol aethylicus C₂H₅OH) sz�ntelen, jellegzetes szag� �s �z�, �ghet� folyad�k. Az etanol k�miailag az alkoholok k�z� tartozik, azonban alkohol n�vvel a k�znapi �letben leggyakrabban az etanolt illetj�k.

Az etanol a term�szetben tiszt�n sosem fordul el�, mindig h�g vizes oldat�ban tal�lhat�. �gy fordul el� a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhaszn�l�si ter�lete is egyben.

Az ember m�r az �sid�kben felismerte a cukortartalm� levek, gy�m�lcs�k erjed�si folyamat�t, melynek term�kei (t�bbek k�z�tt) alkoholok. Az etil-alkohol a k�zponti idegrendszerre hat, kis mennyis�gben az �rz�kek tompul�s�t, a reakci�id� megn�veked�s�t, kellemes b�dults�got okoz, de nagyobb mennyis�g s�lyos m�rgez�st, ak�r hal�lt is okozhat. Ugyancsak s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r nagyobb mennyis�g� alkohol rendszeres fogyaszt�sa is (l�sd: alkoholizmus). �sszet�tel�t pontosan Th�odore de Saussure �llap�totta meg 1814-ben.

Tulajdons�gai

V�zzel (ld. lentebb), �terrel, kloroformmal, glicerinnel �s sz�mos �teres olajjal is minden ar�nyban elegy�thet�. (Ennek f� oka a hidrog�nk�t�sek kialakul�s�nak lehet�s�ge.)

Leveg�n nedvess�get sz�v fel, s�t n�mely s�b�l (sz�da, glauber-s�) krist�lyvizet is von el. (V�zelvon� k�pess�g�vel f�gg �ssze rothad�sg�tl� �s dezinfici�l� hat�sa is.)

Kiv�l� old�szer: pl. k�mfor, gyant�k, alkaloid�k, sz�mos fest�k nagyon j�l old�dnak benne. J�dot �s br�mot j�l, k�nt �s foszfort kev�ss� oldja. G�zok rendszerint jobban old�dnak alkoholban, mint v�zben. K�lium �s n�trium �l�nk hidrog�nfejl�d�s mellett old�dnak alkoholban.

Megtal�lhat� kis mennyis�gben n�mely gy�m�lcsben, a humuszban, a legt�bb term�szetes v�zben, a friss keny�rben, a cukorbetegek vizelet�ben stb.

El��ll�t�sa

Hagyom�nyos m�don az etanolt cukortartalm� oldatok �leszt�kkel val� erjeszt�s�vel nyerik. (Az alkoholos italokat ma is kiz�r�lag �gy k�sz�tik.)

Ezzel a m�dszerrel legfeljebb 18-20% (V/V) etanoltartalm� oldatot lehet el��ll�tani, az enn�l t�m�nyebb alkoholt desztill�l�ssal k�sz�tik (kihaszn�lva azt, hogy az etanol forr�spontja (78 �C) alacsonyabb a v�z�n�l (100 �C). Az �gy el��ll�that� legt�m�nyebb etil-alkoholos oldat 96 (V/V)%-os, ugyanis a marad�k 4% v�z egy�tt forr az alkohollal. T�m�nyebb, �n. abszol�t alkoholt (100%) csak v�zelvon�szerek haszn�lat�val nyerhet�nk (v�ztelen�t�s�re k�lium vagy k�lciumkarbon�tot haszn�lnak).

Ipari �ton az etanolt etil�n �s v�z savkataliz�lt reakci�j�val �ll�tj�k el�:

A reakci�hoz sz�ks�ges etil�nt f�ldg�zb�l vagy egy�b petrolk�miai alapanyagokb�l nyerik.

Felhaszn�l�sa

A fent eml�tett alkoholtartalm� italokon k�v�l az etanolt sz�les k�rben haszn�lj�k. Leggyakrabban mint old�szert, de terjed a felhaszn�l�sa, mint �zemanyag (bioalkoholt – elterjedtebb nev�n bioetanolt – nagy mennyis�gben �ll�tanak el� �s haszn�lnak fel aut�kban pl. Braz�li�ban, Ausztri�ban, Sv�dorsz�gban �s az USA-ban).

A vegyiparban m�s vegy�letek gy�rt�s�hoz, mint alapanyagot haszn�lj�k. Az orvosl�sban mint �ltal�nos fert�tlen�t� (valamint old�szer) rendk�v�l elterjedt.

M�sr�szt mint old�szernek, lakkok, tinktur�k, parf�m�k, alkaloid�k �s m�s organikus vegy�letek el��ll�t�s�n�l haszn�latos.

K�miai reakci�i

Az etanol el��ll�t�s�n�l m�r eml�tett erjed�s egy oxidat�v folyamat els� l�p�se, melyet molekul�ris (l�gk�ri) oxig�n jelenl�t�ben tov�bbiak k�vetnek. Az etanol els� l�p�sben acetaldehidd�, majd a k�vetkez�ben ecetsavv� oxid�l�dik:

Ezt a reakci�t haszn�lj�k fel az �telecet gy�rt�sakor is. Ugyanakkor ez j�tsz�dik le az emberi szervezetben is alkohol fogyaszt�sa ut�n. Az ecetsav a szervezet sz�m�ra nem m�rgez�, de a felhalmoz�d� acetaldehid igen – ez felel�s a m�snaposs�g�rt �s az alkoholm�rgez�sek�rt is! (Az els� r�sze a folyamatnak ugyanis j�val gyorsabban j�tsz�dik le, mint a m�sodik.)