A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH₃OH) sz�ntelen, �get� �z�, �ghet� folyad�k. A faszesz elnevez�s abb�l ad�dik, hogy kor�bban sz�raz fa lep�rl�s�val �ll�tott�k el�, b�r a faecet desztill�l�s�val, f�gg�en a k�sz�l�k min�s�g�t�l, metil-alkoholon k�v�l metil-acet�t, aldehid �s n�mi etil-alkohol is keletkezik.

�ghet�, sz�ntelen, v�zzel j�l keveredik. Er�sen m�rgez�, mert a szervezetben r�szleges oxid�ci�val formaldehidd� alakul. K�nnyen �sszet�veszthet� az etil-alkohollal, �gy alkoholos italok hamis�t�s�ra is haszn�lj�k, ami rendk�v�l vesz�lyes a metil-alkohol m�jk�ros�t� hat�sai miatt �s k�nnyen a fogyaszt� hal�l�hoz vezethet, (100 ml tiszta metanol elfogyaszt�sa biztos hal�lt okoz) de m�g enyh�bb m�rgez�s (a fenti d�zis t�red�k�nek szervezetbe jut�sa) is okozhat teljes vaks�got.

Felhaszn�l�sa

A metanolt gyakran haszn�lj�k bels��g�s� motorok �zemanyagak�nt, t�bbnyire benzinnel valamilyen ar�nyban keverve. K�l�n�sen gyakori ilyen c�l� felhaszn�l�sa k�l�nleges aut�versenyeken, rep�l�modellekben, de a bioetanol mellett a biometanol felhaszn�l�sa is egyre ink�bb teret h�d�t mag�nak egyes orsz�gokban. (Biometanolr�l akkor besz�lhet�nk, ha az �zemanyag alapanyaga fa, vagy valamilyen m�s mez�gazdas�gi term�k, szerves anyag.) Hagyom�nyos benzinmotorokban – m�dos�t�suk n�lk�l – csak 10-20 % metanol-tartalm� benzines �zemanyag-kever�kek haszn�lhat�ak.

Szint�n haszn�lnak metanolt old�szerekben, valamint v�zzel keverve fagy�ll� folyad�kokban. Ilyen c�l� felhaszn�l�sa azonban m�rgez�s�ge miatt igen korl�tozott.

A metanol leggyakoribb felhaszn�l�sa azonban m�s vegy�letek szint�zis�hez, gy�rt�s�hoz mint alapanyag szolg�l. Metanolb�l �ll�tanak el� t�bbek k�z�tt formaldehidet, ecetsavat, dimetil-�tert, metil-terc-butil-�tert (MTBE), valamint k�l�nb�z� m�anyagoknak, fest�keknek stb. is az alapanyaga.

Tov�bbi felhaszn�l�si ter�lete v�rhat� az �zemanyagcell�k elterjed�s�vel. Ezekben a metanol kataliz�tor seg�ts�g�vel �g el a leveg� oxig�nj�ben, �s �gy k�zvetlen�l (igen j� hat�sfokkal) szolg�ltatnak elektromos energi�t. V�rhat� ezen felhaszn�l�si m�d elterjed�se a hordozhat� elektromos k�sz�l�kekben.

El��ll�t�sa

Kor�bban a fa lep�rl�s�val (pirol�zissel �s desztill�l�ssal) nyert�k, de ma m�r legt�bbsz�r sz�n-monoxidb�l �s hidrog�nb�l �ll�tj�k el� kataliz�tor jelenl�t�ben.