V�ralkoholszint

Tudnunk kell (�s sajnos a felm�r�sek alapj�n sokan tapasztalatb�l tudj�k is), hogy m�r kev�s alkohol elfogyaszt�sa is v�ltoz�sokat okoz a viselked�sben. 0,03-0,05 %-os v�ralkoholszintn�l (30-50 mg alkohol 100 ml v�rben) az ember p�ld�ul nagyobb �nbizalommal b�r, mozg�sos reakci�i viszont lelassulnak. Ez a k�t t�nyezõ az, ami miatt rendk�v�l vesz�lyess� v�lik az alkoholfogyaszt�s ut�ni aut�vezet�s, �s ez az, amit oly sokan figyelmen k�v�l hagynak. 0,10 %-os v�ralkoholszintn�l a besz�d hadar�v� v�lik, megnehez�l a kar �s a l�bmozg�sok koordin�l�sa, egyesek agressz�vv�, m�sok csendess� v�lnak. S�lyos tehetetlens�ggel j�r a 0,20 %-os v�ralkoholszint, a 0,40 %-os �rt�k pedig ak�r hal�los is lehet. A legt�bben azonban csak �vek m�lva halnak bele…

Az absztinenstõl az alkoholbetegig

Az ENSZ Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezete az alkoholfogyaszt�kat szoci�lis minta alapj�n a k�vetkezõ csoportokba sorolja: az absztinensek, akik soha nem fogyasztanak alkoholt; a szoci�lis iv�k, akik elsõsorban t�rsas�gban isznak, az iv�s c�lja ilyenkor nem a r�szegs�g, b�r idõnk�nt az is elõfordul. A nagyiv�k rendszeresen �s sokat isznak, gyakran ler�szegednek. K�z�j�k tartoznak a "probl�maiv�k, akik ugyan nem rendszeresen, de �nkontroll n�lk�l isznak, ha �gy �rzik, gondjaik vannak. K�z�l�k sokan v�lnak idõvel alkoholbetegekk�. V�g�l az alkoholbetegek, akiknek tev�kenys�ge, gondolatai az alkohol megszerz�se k�r�l forog, kezel�s�k eset�n elvon�si t�netek alakulnak ki, ami mindenk�ppen orvosi ell�t�st ig�nyel.

A csal�d

Az alkoholizmus kialakul�s�ban jelentõs szerepe van a genetikai t�nyezõknek, de nem szabad elhanyagolni a k�rnyezeti hat�sokat sem. Bizony�tott t�ny p�ld�ul, hogy az �r�kbefogadott gyermekek is 3-4-szer gyakrabban lesznek alkoholist�k, mint azok, akiknek sz�lei nem isznak. Az alkoholista sz�lõi mint�t l�t� gyermek maga is k�nnyebben fog az otthon l�tott "probl�mamegold�" m�dszerhez folyamodni, azaz a poh�r ut�n ny�lni. Ha alkoholista van a csal�dban, a t�bbi csal�dtag is akaratlanul a f�ggõs�g al� rendeli az �let�t, szerepet v�llal egy j�tszm�ban, melybõl k�lsõ, szakember �ltal ny�jtott seg�ts�g n�lk�l nehezen tal�lhat� a ki�t.

Perif�ri�n

Az alkoholbetegek gyakran ki is l�pnek a csal�di k�tel�kekbõl (vagy a csal�d t�relme fogy el vel�k szemben), menek�lnek a felelõss�gre von�s elõl, �s olyan csoportokhoz csatlakoznak, ahol az iv�si szok�sok elfogadottak. Gyakran �lokokat keresve m�sokra, a k�r�lm�nyekre h�r�tj�k a felelõss�get, ek�zben nem tudnak megfelelni a munkahelyi elv�r�soknak, gyakran v�lnak munkan�lk�liv�.

Fizikai hat�sok

A pszich�s f�ggõs�gen t�l, a hosszan tart� iv�s fizikai f�ggõs�get is okoz, �s az �t v�g�n ott vannak a s�lyos eg�szs�g�gyi probl�m�k. A m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�s szinte az eg�sz szervezetet k�ros�tja. A m�j kezdetben elzs�rosodik, k�sõbb zsugorodni kezd ez m�r visszaford�thatatlan k�rosod�st jelent amikor pedig teljesen felmondja a szolg�latot, bek�vetkezik a m�jk�ma, mely hal�lhoz vezethet. K�nnyen �letvesz�lyes �llapotot id�zhet elõ a hasny�lmirigy k�rosod�sa, valamint gyakran alakul ki magas v�rnyom�s, fell�phetnek sz�vritmuszavarok, sz�vel�gtelens�g is. Az idegrendszer elv�ltoz�sai is gyakoriak, jellemzõ t�net a k�zremeg�s, a v�gtagokon jelentkezõ �rz�szavarok �s az elbutul�s. A del�rium tremens m�r nagyon s�lyos �llapot, ahonnan ritk�n van vissza�t, jellemzõ r� a tudatzavar, az �rz�kcsal�d�sok. Ilyenkor l�tj�k a betegek a bogarakat �s azokat a bizonyos feh�r egereket. Ezeket ne v�rjuk meg!