A szervezet, fizikai, pszichikai �s ment�lis szinten egyar�nt koszol�dik, piszkol�dik, haszn�l�dik, mint minden a k�rnyezet�nkben, ez�rt idõk�z�nk�nt nagytakar�t�st kell v�gezn�nk. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne az ablak�veg, melyet 20-30 vagy esetleg 50 �ven �t sem tiszt�tan�nk meg. M�g belegondolni is kellemetlen, ugye? Nos, errõl van sz�. Tiszt�tani �s takar�tani kell, hogy meg�julva k�nnyebben �s eg�szs�gesebben lehessen a mindennapokat meg�lni. R�gen - m�g a nagymam�m is rendszerint betartotta - vall�si alapokon v�gezt�k a tiszt�t�st, amit akkor, b�jtnek neveztek. Ma m�r nagyon sok m�s hitû, �s felekezetû ember �l egy�tt, �gy az egyh�znak is kompromisszumokat kellett k�tnie. T�bb idõponthoz k�t�ttek, ilyenek pld. az �dventi b�jt, szents�gi b�jt, de a legnagyobb �s a legsz�lesebb k�rben elfogadott az a nagyb�jt. H�sv�t elõtt 40 nappal kezdõdik, amikor is megeml�kez�ssel veszi kezdet�t a cerem�nia. M�zes, Ill�s �s J�zus 40 napig b�jt�ltek a puszt�ban, akikre visszagondolnak. Kor�bban a hittanul�k felk�sz�t�se volt a szerepe a kereszt�nys�g felv�tel�re, illetve a h�vek bûnb�nat�nak az ideje, amikor is felk�sz�thett�k lelkeiket a h�sv�ti �r�mre. K�zvetlen a h�sv�t elõtti hetet Nagyh�tnek h�vjuk, amely a Vir�gvas�rnappal kezdõdik. Kiemelkedik tov�bb� a Szent H�romnap: Nagycs�t�rt�k, Nagyp�ntek �s H�sv�t vas�rnap vig�li�ja (virraszt�s, istentisztelet, �lmatlans�g) Ma m�r ink�bb szombat est�re tevõd�tt �t. H�sv�tkor Krisztus felt�mad�s�nak �nnepl�s�vel fejezõdik be a nagyb�jt, �s ekkor ehet elõsz�r h�st a b�jt�lõ ember. A t�rt�nelmi �ttekint�s ut�n az al�bbiakban sorolom fel azokat a m�reganyagokat - term�szetesen a teljess�g ig�nye n�lk�l -, melyeket k�z�mb�s�teni, vagy teljesen ki is kellene �r�teni a szervezet�nkbõl. M�RGEK: pl.: neh�zf�mek (g�pkocsik kipufog�g�zaib�l) v�rusok toxinjai bakt�riumok toxinjai f�rgek em�szt�si k�ztes �s v�gterm�kek (h�gysav, pumb�zisok) permetszer, mûtr�gya maradv�nyok h�sf�l�kben l�võ antibiotikum maradv�nyok (takarm�nyb�l) h�sf�l�kben l�võ hormonok maradv�nyai �llati tetemeket, v�g�h�di maradv�nyokat viszik a d�gtelepre, ahol savas hidrol�zissel feloldj�k - nagy hõ, nyom�s, fõz�s - sûr�t�s - granul�tumoz�s - �llati takarm�nyk�nt alkalmazz�k - nem bomlanak le. (pld. Kraizfeld-Jakobs k�rt okoz� prion �gy terjed) nagy�zemû n�v�nyek szint�n sok vegyi anyagot kapnak, �gy tartalmazz�k is azt, technol�giai szennyezõd�sek: - tart�s�t�szer, emul�tor, �zjav�t� levegõszennyezõ anyagok: - PCB /policlarozott bifexubek/ a mûanyagok el�get�sekor szabadul fel dioxan: h�sban elõfordul� anyag, szem�t�get�skor szabadul fel, az emberi b�lrendszerben k�pzõdõ g�zok (k�n vegy�letek) felsz�v�dnak. gomb�s szennyezõd�s (bizarr fusarium /pen�szgomba/ fertõz�se). Az emberi b�l hossz�, nem kifejezetten h�sev�sre specializ�l�dott, �gy benne az �llati eredetû �lelem boml�sa sok�ig tart, erjed �s g�zosodik. LERAK�D�S: Elsõsorban a k�tõsz�vetekben rak�dik le, ez�rt megg�tolj�k az inform�ci� �raml�s�t, �gy bek�vetkezik a funkci� roml�sa �s kialakul a szervi t�net. Mivel a fent eml�tettek k�z�l j� n�h�nyat egyszerûen nem lehet kiv�deni, gondoljanak csak a kipufog�g�zokra, ez�rt azokat, illetve azok kedvezõtlen hat�s�t a szervezetbõl ki kell ûzni. Erre szolg�l a m�regtelen�t�s. A m�regtelen�t�s sor�n bizonyos t�pl�l�kok kimaradnak az �tkez�sbõl, illetve t�bb olyan t�pl�l�k-kieg�sz�tõ ker�l be, melyek feloldj�k a szennyezõd�seket �s elõseg�tik azok term�szetes �ton val� t�voz�s�t. Mivel minden ember egy�nspecifikus, ez�rt a komplex m�regtelen�t�si elj�r�snak is annak kell lennie. Ugye, fontos annyira mag�nak, hogy figyelembe v�ve a fentieket csatlakozik a "nagytakar�t�st v�gzõk" t�bor�hoz.