Amikor az emberek a p�nisz m�reteir�l besz�lnek, akkor �ltal�ban annak hossz�s�ga jut esz�kbe. Azok a f�rfiak, akik noha vastag, de r�vid nemi szervvel rendelkeznek, mindezek ellen�re bizony - a k�zv�leked�s miatt - nem nagyon b�szk�lkednek m�reteikkel.

Vajon mi�rt van ez, �s biztos, hogy �ltal�nos meggy�z�d�s �ll m�g�tte? �s hogyan v�lekednek err�l a n�k? A m�ret vajon befoly�solja a n�k orgazmus�t? �s ha igen, akkor a hossz�s�g vagy a sz�less�g a m�rvad�?

Masters �s Johnson, neves szexol�gusok kor�bban arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a n�i orgazmus szempontj�b�l a p�nisz m�ret�nek nincs jelent�s�ge. K�vetkeztet�seiket fiziol�gia k�s�rletekkel t�masztott�k al�, melyek szerint a vagina egyfajta "potenci�lis t�r", amely alkalmazkodik a p�nisz adott m�ret�hez. M�rt�kad� tanulm�nyuk alapvet�en meghat�rozta a szexol�gia f� ir�ny�t - vigaszt ny�jtva ezzel sok rem�nyt vesztett f�rfinak.

Egy frissen v�gzett tanulm�ny azonban ism�t felvetette a k�rd�st, �s k�zvetlen�l, fiatal n�k megk�rdez�s�vel pr�b�lt ism�t v�laszt keresni a k�rd�sre.

Vizsg�lati m�dszerek

A megk�rdezett l�nyok 18 �s 25 �v k�z�ttiek voltak. Szem�lyes vagy telefonon kereszt�l mindannyian ugyanarra a k�rd�sre kellett v�laszolniuk: "A k�z�s�l�s sor�n , mi okoz nagyobb gy�ny�rt, a p�nisz hossza vagy a vastags�ga?"

Hogy kik�sz�b�lj�k a sugalmaz�st, a megk�rdezettek fel�n�l a hossz�s�got, a t�bbiekn�l a vastags�got eml�tett�k el�sz�r. A v�laszad�sban ennek ellen�re nem volt k�l�nbs�g, ahogy a szem�lyesen, illetve a telefonon t�rt�n� k�rdez�s eset�ben sem. R�ad�sul egyik megk�rdezett sem utas�totta vissza a v�laszad�st.

"�rezhet�" k�l�nbs�gek

50 megk�rdezett k�z�l 45 v�laszolt �gy, hogy a p�nisz vastags�ga nagyobb �r�m forr�sa, mint a hossz�s�ga; 5 hallgat� ezzel ellent�tes v�lem�ny�r�l adott hangot, m�g nem akadt senki olyan, aki nem tudott volna "�rezhet�" k�l�nbs�gr�l besz�molni. N�h�nyan az�rt hozz�tett�k, hogy az alkalmi egy�ttl�tekkel szemben az �lland� partnerrel jobb a szex.

Az eredm�ny meglepte a szak�rt�ket, hiszen azok gy�keresen ellent�tesek Masters �s Johnson konkl�zi�j�val, miszerint "�lvezeti szempontb�l" a p�nisz m�rete irrelev�ns, l�v�n a h�vely alkalmazkodik hozz�. Mi t�bb, a n�k szignifik�nsan a sz�less�get r�szes�tett�k el�nyben a hossz�s�ggal szemben.

Mastres �s Johnson k�vetkeztet�se mellett azonban elmondhat�, hogy a jelen vizsg�lat alanyai nem fiziol�giai, hanem pszichol�giai szinten adtak sz�mot arr�l, milyen f�rfi nemi szervet r�szes�tenek el�nyben. M�s szavakkal a jelen tanulm�ny csup�n a n�k �rz�kelt szexu�lis kiel�g�l�s�t �rintette, ami k�l�nb�zhet a tulajdonk�ppeni fizikai izgalmi �llapott�l �s kiel�g�l�st�l.

Az nem teljesen vil�gos, hogy mi lehet az oka annak, hogy a n�k el�nyben r�szes�tik a vastags�got. Egyes felt�telez�sek szerint a t�v�n�l vastagabb h�mvessz� nagyobb klitor�lis ingerl�st fejt ki a k�z�s�l�s folyam�n. Egy sz�les h�mvessz� �gy teh�t komolyabb kontaktusba ker�l a vagina k�ls� r�sz�vel, �gy a klitorisz ter�let�vel is.

Ha ez val�ban �gy van, akkor Masters �s Johnson elm�lete nem helyt�ll� �s a n�i orgazmus szempontj�b�l igenis van jelent�s�ge a p�nisz m�ret�nek. Igaz, Masters, Johnson �s Kolodny nem utas�tott�k el teljesen a m�ret jelent�s�g�t, csak �ppen elhanyagolhat� fontoss�g�nak tekintett�k. Egy m�sik lehet�s�g, hogy a vastagabb p�nisz nagyobb "tel�tetts�g-�rzetet" ny�jt a n�nek, ami pszichol�giailag, �s esetleg fiziol�giailag is, kiel�g�t�bb.

M�g tov�bbi szexol�giai kutat�sokat kell v�gezni ahhoz, hogy meg�rts�k a szexu�lis attit�d�kre �s viselked�sre befoly�ssal l�v� sz�mos hat�st, ide�rtve annak k�rd�s�t is, hogyan befoly�solj�k ezek az attit�d�k a viselked�st. A vizsg�lat tov�bbi r�sz�ben a kutat�k a szexu�lis kiel�g�l�s egy�b aspektusait is bevonj�k a vizsg�latba, �gy a h�mvessz� m�ret�t a fizikai vonzalom, a romantikus �rz�sek �s a szerelem aspektusaival egy�tt vizsg�lj�k. Tov�bb� azt is kutatj�k, hogyan rangsorolj�k a n�k ezeket a t�nyez�ket.