�gy t�nik, mindennek az alma volt az oka. �d�m �s �va miatta �zettek ki a paradicsomb�l, H�rakl�sz csaknem az �let�vel fizetett a s�rk�nnyal v�vott harcban, meg a Heszperid�k* aranyalm�it �rizte, �s Erisz* alm�ja vezetett v�g�l a tr�jai h�bor�hoz. Ne felejts�k el a mesebeli H�feh�rk�t sem, akit alm�val akart megm�rgezni a gonosz mostoha.

Minden, ami kerek
Ezek a t�rt�netek azonban szerencs�re nem cs�kkentett�k a gy�m�lcs n�pszer�s�g�t, �s ez �gy van j�l. Hiszen �va nem is alm�ba harapott: a Biblia csup�n a megismer�s f�j�nak gy�m�lcs�r�l besz�l. Csak a Kr. u. V. sz�zadban kezdt�k el emlegetni az alma b�n�s �lvezet�t. Val�sz�n�leg az�rt, mert ez a n�i kebelhez hasonl�t� gy�m�lcs a szerelem �s a term�kenys�g egyik szimb�luma. Mindenesetre a Biblia ilyet�n �rtelmez�s�nek meg is lett a k�vetkezm�nye, ezut�n egyetlen olyan festm�nyr�l vagy szoborr�l sem hi�nyozhatott az alma, amelynek t�m�ja a b�nbees�s volt.
Ami H�rakl�sz vagy Erisz alm�j�t illeti, tal�n nem is alm�r�l, csak valami hasonl�r�l volt sz�. Az �korban sok gy�m�lcsfajt�nak nem volt saj�t neve. Az alma mint a gy�m�lcs�k kir�lyn�je k�pviselte nev�vel t�bbi t�rs�t. Ugyan�gy volt ez k�s�bb is: az alm�hoz hasonl� nagys�g�, kerek gy�m�lcs�k vagy z�lds�gek megkapt�k a nev�t. De �gy t�rt�nt m�s t�rgyak eset�ben is, gondoljunk csak az orsz�galm�ra, ami a hatalom jelk�pe lett. Az els�t egy it�liai aranym�ves k�sz�tette 1014-ben II. Henrik koron�z�sa alkalm�b�l.

Az orvost t�vol tartja
A val�di alma t�rt�nete sokkal r�gebbi. M�r a korai k�korban ismert�k,deels� nagy vir�gz�s�t a r�maiak kor�ban �lte. Az id�sebb Plinius m�r harminchat k�l�nb�z� fajt�r�l tud�s�tott. A r�maiak vezett�k be az alma termeszt�s�t az Alpokt�l �szakra es� ter�leteken is. A k�vetkez� �vsz�zadokban azonban a szerzetesek foglalkoztak a gy�m�lcs nevel�s�vel.
K�ts�gk�v�l az alma volt a k�z�pkor embere sz�m�ra a legfontosabb gy�m�lcs. Nem hi�nyozhatott egyetlen kertb�l sem. A parasztok �s a nemesek egyar�nt fogyasztott�k nyersen, s�tve, p�r�nek vagy lekv�rk�nt. Gy�gy�t� hat�s�t m�r r�g�ta ismert�k: ha em�szt�si zavarokt�l vagy l�zt�l szenvedtek, reszelt alm�t ettek vagy almate�t ittak. M�g egy angol k�zmond�s is meger�s�ti ezt: „An apple a day keeps the doctor away”. (Naponta egy alma – az orvost t�vol tartja.) �nnepek alkalm�b�l �lvezt�k a must, az almabor, az almap�linka �z�t.
A XIV. sz�zadt�l m�r meg�rte az alm�val �zletelni is. A v�rosi piacokon megjelentek az els� gy�m�lcs�t �s s�lt alm�t �rul� kof�k. A k�z�pkorban sz�mtalan babon�s hiedelemnek is az alma �llt a k�z�ppontj�ban. Ez a gy�m�lcs szinte mindenr�l tudott felvil�gos�t�st adni. P�ld�ul a kar�csonykor megh�mozott alma szerencs�t hozott, ha egyben maradt a h�ja. Ha a l�nyok a h�tuk m�g� dobt�k, a leesett

h�j form�j�b�l kiolvashatt�k leend� v�leg�ny�k kezd�bet�j�t. Ha azonban valaki v�letlen�l sz�tv�gta az alma magj�t, a k�vetkez� �vben hal�l v�rt r�...

Illatos ihlet
A k�lt�ket is k�l�nleges viszony f�zte az alm�hoz. Schiller �r�asztalfi�kj�ban mindig ott lapult egy alma, mert az illata megihlette a k�lt� fant�zi�j�t. Erotikus kapcsolat f�zte ehhez a gy�m�lcsh�z a n�metek m�sik nagy k�lt� fejedelm�t, Goeth�t is. Faust alm�kr�l �lmodott, �m sem a gy�m�lcsr�l, sem a kertr�l nem volt itt sz�. K�t sz�p alm�t l�tott, amelyeknek egyszer�en nem tudott ellen�llni.
„Elmondom egy sz�p �lmomat:
Egy almaf�t l�ttam minap,
K�t alm�t ringatott az �g,
Megm�sztam �rt�k �n a f�t.”
(S�rk�zi Gy�rgy ford�t�sa.)