Az �zsi�b�l sz�rmaz� citrom t�rt�nete meglehet�sen messzire ny�lik vissza. A perzs�k m�r i.e. 3000 k�r�l termesztett�k, Eur�p�ba pedig az arab keresked�k r�v�n ker�lt �t, s b�r hi�ba ismert�k kontinens�nk lak�i r�g�ta, termeszteni csak mintegy 1000 �vvel ezel�tt kezdt�k el. Mai v�ltozatai a XVI-XVII. sz�zadban jelentek meg a nagyszer� nemes�t�seknek k�sz�nhet�en. Athaeneus megeml�ti az itt-ott m�g ma is divatos szok�st, miszerint a halottk�s�r�k kez�kben citromot tartanak. Szimbolikus jelent�s�n t�l az �kori term�szettud�sok a gy�gy�t�s sz�mtalan ter�let�n is alkalmazt�k. I.e. 300 k�r�l Teofrastus a citrom belsej�nek f�zet�t minden m�rgez�s ellenszerek�nt eml�tette, Plinius pedig k�gy�mar�s ellen haszn�lta.
A k�z�pkorban izzaszt�k�nt, v�zhajt�k�nt ismert�k, de aj�nlott�k v�rz�scsillap�t�sra �s a seb �sszeh�z�d�s�nak gy�gy�t�s�ra is. A neh�zl�gz�s, a csukl�s cs�kkent�s�re, de m�g b�rre kenve a nap�g�s kezel�s�re is hat�sosnak tartott�k. A XVIII. sz�zad k�zep�n egy sk�t haj�orvos, James Lind felfigyelt a citrom skorbutellenes hat�s�ra, �gy nem sokkal k�s�bb a Brit Admiralit�s m�r el� is �rta, hogy a Kir�lyi Tenger�szet tagjai igy�k meg naponta egy citrom vagy egy lime kifacsart lev�t.

M�ra bebizonyosodott, hogy a citrom az egyik legjobb   immuner�s�t�,   amelyet   kiv�l�   �sszetev�inek   k�sz�nhet.   Legnagyobb   mennyis�get   C-vitaminb�l tartalmazza, amely az egyik leghasznosabb antioxid�ns vegy�let, s mint ilyen, megakad�lyozza a szervezetben zajl� k�ros folyamatok kialakul�s�t. �vsz�zadok �ta bev�lt recept a n�tha gy�gy�t�s�ra egy cs�sz�nyi meleg v�z, egy kiskan�l m�z �s egy negyed vagy f�l citrom lev�nek kever�ke.  A citrom ill�olaja a sz�mos funkci�t ell�t� m�j munk�j�t serkenti. A s�fek mindig hangs�lyozz�k, hogy a z�ld h�j� citrom nem citrom, hanem lime. Nem �sszekeverend� – mondj�k.
Ezt az apr�, v�konyh�j� indiai gy�m�lcs�t italokhoz, kokt�lokhoz haszn�lj�k, de m�rt�sokat is �zes�tenek vele. Reszelt h�ja j�gkr�mek �s s�rbetek gyakori alkot�ja.